Név nélkül
Kedves Kérdező!
Az ember társas lény. Az Isten szeretetből egymásnak is teremtett minket. Ha az ember nem keresi mások társaságát, ő maga lesz szegényebb szinte minden szempontból. Kétségtelen, hogy nem mindenkiből lesz egy társaság lelke, mozgatója, de érdemes lenne kideríteni miért zárkózik el az egyébként tisztességes, egymást lelkileg is gazdagító barátoktól, ismerősöktől, esetleg még a rokonoktól is? Természetesen itt nem beszélhetünk a szigorú regulát követő szerzetesekről, mert gondolom nem erről van szó. Bizonyosan nem bűn, de a szeretetadás - elfogadás szintjén könnyen önzővé válhat az ember, ha szándékosan nem fogadja el embertársait. Az Egyház is szent közösségbe hívja tagjait, hogy Isten ajándékaiból és egymás szeretetéből gazdagodjanak. Érdemes lenne megnézni, hogy mi okozza ezt az elutasítást vagy elzárkózást. Nem lenne bölcs dolog egy sértődés miatt elvonulni, megkeseredni és elfordulni ettől az Isten teremtette gyönyörű világtól. Ha nem jól látom az igazi okot, kérem nyugodtan mondja el. Itt névvel vagy név nélkü is ismeretlen marad.
Remélem segítettem.
Szeretettel.
István atya
További gondolatok
Kedves Atya, köszönöm a lehetőséget. Csak arról van szó, hogy az utóbbi öt-hat évben elmaradt a régi baráti köröm, más utakon járunk, elköltöztek ill. férjhez mentek, családot alapitottak. Én nem. Nekem maradt a munkám, ami után este érek haza, egyedül élek, rokonaim nem nagyon, illetve messze, vidéken élnek. Szeretnék találni társat ill. társaságot, de nem tudom, hogy induljak el, nem vagyok kezdeményező tipus, soha nem is voltam. Köszönöm, hogy meghallgatott. Isten áldja.
Kedves kérdező!
Szinte megdöbbentett a kérdésed, mert olyan, mintha én kérdeztem volna. Én is tettem már fel másnak ezt a kérdést, és azt a választ kaptam, hogy nem bűn, de miért van ez így? Persze a te nevedben nem beszélhetek, csak a magaméban, de egy zárkózott ember nem biztos, hogy sértődés miatt ilyen. Én például már az oviban is ilyen voltam, így sikerültem (vagy nem sikerültem). A zárkózottság szerintem önmagában nem bűn, lehet azért másoknak segíteni, odatenni magamat, ha kell, de barátkozni, pláne kitárulkozni nem kötelező. Én például elfogadni sem tudok, senkitől semmit, ez okoz bizonyos konfliktusokat, de hát ez van. Szóval úgy gondolom, nem bűn ez a dolog, ha nem bántasz másokat, és odaállsz valaki mellé, ha arra szüksége van.
Kedves Kérdezők és Hozzászólók!
Egy valamit , vagy Valakit?: - mindig kihagyunk a "számításainkból". Eddig csak arról esett szó,hogy mi lehet az oka az említett problémának.
Túl azon, hogy emberileg mindent megteszünk az "általános" és szokásos, normális életvitelünkhöz, sokat kellene azért is imádkozni, hogy ezen az Isten segítsen változtatni. Aki örömre és boldogságra teremtett minket, lehetetlen,hogy épp ezt az alapvető kérésünket hagyná figyelmen kívül.
Kedves István atya!
Én csak a hozzászóló vagyok, lehet külön kellene kérdeznem, de ha már itt vagyunk: én sohasem imádkoztam azért, hogy Isten segítsen ezen változtatni, és nem is akarok. Én jól érzem magam így, sok öröm nincs ugyan az életemben, boldogság pláne, de én nem szeretnék változtatni, nem "alapvető kérés" ez számomra. Igaz, középkorúan már nem is érdemes, család már úgysem lesz, barátok meg sosem voltak.
Így már lehet, hogy mégis bűn?
Kedves Hozzászóló! (bsz)
Mielőtt válaszolnék hozzászólására, kérem, olvassa el az "Útkereső" bemutatkozását, vagy esetleg hallgassa meg a hangzó ismertetőt. Engedje meg, hogy közben egy apró, de fontos megjegyzésre felhívjam kedves figyelmét:
"Úgy tűnik, - a mai zűrzavaros világunkban - egyre nagyobb szükség van az élet fontos kérdéseire adott világos válaszokra.
Még nagyobb szükség és igény lenne - még a keresztény embereknek is arra, hogy lelkiismeretes eligazítás, tájékoztatást és hiteles magyarázatot kapjanak az életüket alakító hitet és erkölcsöt érintő témákban."
Kérem, ne lepődjön meg, ha megpróbálok világosan válaszolni Önnek.
(Tudom, nem az, de mondjuk:) Ön egy elegáns luxus személygépkocsi. Kénytelen szervizbe menni, ha azt akarja, hogy megbízható és üzembiztos gépjármű legyen. Gondolom, egyáltalán nem bosszankodik azon, ha felveszik a hibajegyzéket és figyelmeztetik a javítás magas költségére. Nem akarom megismételni hozzászólását, csupán egy " hibajegyzéket" ollózok ki belőle: "én sohasem imádkoztam azért, hogy az Isten segítsen ezen változtatni"..."nem is akarok" ..nincs ugyan az életemben boldogság"..."nem szeretnék változtatni" ...stb.
Ha most elolvassa ezt a hibajegyzéket - csak reménykedni lehet benne - talán megváltozik a véleménye: "már nem is érdemes" Ez az álláspont ugyanis több súlyos és azonnal javítandó hibára hívja fel mindannyiunk figyelmét. A hibák felsorolását megtalálja a Szentlélek elleni bűnök leírásánál a http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=33 - oldalon. Ezt azért már inkább Önre és Kedves Olvasóimra bíznám, hiszen így is hosszúra sikerült rövidnek készült válaszom.
Csak még egy kérés: Engedje meg, hogy imádkozzunk Önért.
Szeretettel.
István atya
Tisztelt István atya, köszönöm a választ.
Kedves István atya!
Kérem szépen, hogy értem is imádkozzanak meg a többi párt nem találó nőért is és a férfiakért is, hogy kevesebb keresztény nőnek kelljen egyfajta vértanusàgot vàllalnia kényszerű szüzességben élve, pàrt magának nem találva, hivatàsànak élni nem tudva.
Köszönettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Rendben.
Kérem, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét a Mocsai Mindenki Szentmiséjére, melyet minden szombaton egymás imakéréseiért is könyörögve, és a Szűzanya Szeplőtelen Szívét engesztelve az Istennek ajánlunk.A Mária Rádió honlapján a miseközvetítéseket figyelemmel kísérheti: http://www.mariaradio.hu/miserend hivatkozáson.
Szeretettel.
István atya
Kerem imatkozanak ertem is mert en is bezarkoztam, mert nem szeretnek, tudjak emberek kozott elni.koszonom,
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
